1. AZ INGATLANT TERHELŐ TÉNYEZŐK SZÁMBA VÉTELE:
Természetes, hogy mindenki tehermentes ingatlant szeretne vásárolni. Ha ugyanis terhek (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog stb.) vannak az ingatlanon, akkor az ingatlan tulajdonjogát vagy nem is szerezhetjük meg (elidegenítési és terhelési tilalom esetén), vagy elveszíthetjük azt, mivel elárverezhetik (például jelzálogjog, végrehajtási jog esetén).
A legegyszerűbb eset, ha az ingatlan eleve tehermentes, azaz a tulajdoni lap III. rovatában nem szerepel bejegyzés. Előfordulhat, hogy olyan bejegyzések vannak a terhek között, amikkel megvásárolhatjuk az ingatlant (pl. közmű vezetékjog, vagy szolgalmi jog). Ez esetben is legyünk ezekkel tisztában, és ezekre is figyelemmel alakuljon az ingatlan vételára.
2. AZ INGATLAN TEHERMENTESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA:
Legyünk tisztában azzal, hogy ha olyan jog terheli az ingatlant, ami egy bizonyos tartozás kifizetése ellenében törölhető (pl. bank vagy társasház javára fennálló jelzálogjog, elektromos- vagy gázművek javára fennálló végrehajtási jog) akkor az általunk fizetett vételár fedezi-e a tehermentesítés költségét. Tehát a vételár összegéből tehermentesíthető az ingatlan, akkor is ha – tegyük föl – az eladónak nincs további forrása a tehermentesítés végrehajtására. Világos, hogy így lesz biztonságos az ügylet a mi szempontunkból.

3. MINÉL TÖBB INFORMÁCIÓ BESZERZÉSE AZ INGATLANRÓL
Természetes, hogy a megvásárolandó ingatlant körbejárjuk, és alaposan szemügyre vesszük. Annak érdekében azonban, hogy az esetleges rejtett hibákat is feltárjuk, próbáljunk meg ennél több információt is szerezni. Csöngessünk be a szomszédokhoz, hívjuk fel a közös képviselőt, hogy meg szeretnénk vásárolni az ingatlant, és van -e esetleg olyan fontos dolog amire felhívnák a figyelmünket.
Csak hogy egy példát mondjak arra, hogy milyen fontos lehet ez: esetleg elmondják, hogy sajnos ez a lakás nagy esőzések idején bizony mindig beázik a tetőszigetelés hibája, vagy akár alacsony fekvése miatt. Vagy kiderül, hogy a szomszédságban hangos kocsma üzemel, ami megkeserítené az ott lakást.

4. AZ INGATLANHOZ TARTOZÓ MELLÉKHELYISÉGEK KÉRDÉSE
A társasházi lakások tulajdoni lapján gyakran szerepel az a kitétel, hogy „az ingatlanhoz tartoznak az alapító okiratban meghatározott mellékhelyiségek.” Fontos tisztázni, hogy melyek ezek (pl.: pincetároló, padlásrész, kocsi beálló) Az eladó tájékoztatása van, hogy nem elég, mivel ő ugyan régóta használ egy udvari kocsi beállót, azonban a társasházi szabályzat szerint ez nem a lakáshoz tartozik, hanem pl. várólista alapján kerül kiosztásra. Mint új tulajdonosok, ezt nem “örököljük”, hanem feliratkozhatunk a lista legvégére, hogy évek múltán ránk kerüljön a sor.

5. SZABÁLYOSAN VAN-E ÉPÍTVE, KIALAKÍTVA AZ INGATLAN?
Főleg házak esetén tanácsos körbejárni azt a kérdést, hogy az építés során minden szabályosan, építési engedély alapján, annak betartásával lett-e kialakítva. Ha nem így történt, például egy szabálytalan építés/ bővítés esetén akár a visszabontásra kötelezést is kockáztatjuk, amellett, hogy még a kiszabandó több százezres építési bírságot is esetleg rajtunk (is) megkísérlik behajtani. Sovány vigasz ilyenkor, hogy ezt peres úton továbbháríthatjuk feledékeny eladónkra.

6. AZ INGATLAN ALKOTÓRÉSZEINEK ÉS TARTOZÉKAINAK LISTÁJA
Csúnya jogvitát, vagy akár csak keserű szájízt előzhetünk meg azzal, ha a szerződésünkben pontosan rögzítjük, hogy milyen tárgyak, berendezések maradnak az ingatlanban. Nem akarok belemenni abba, hogy a törvény és a bírói gyakorlat alapján mi minősül alkotórésznek és mi tartozéknak, mert pont az a célja ennek a tanácsnak, hogy a jogvitát előzzük meg. Legyen rögzítve például, hogy “a lakásban marad a gáztűzhely és a konyhabútor, valamint az előszoba polc”. Azzal kapcsolatban, hogy ezt a szerződésbe, vagy külön mellékletbe írjuk-e, illetve hogy tüntessünk-e fel ezekért külön árat, mindenképp kérjük ki ügyvédünk tanácsát, mivel ennek lehetnek illetékjogi következményei.

 

Ha megadja e-mail címét, további 5 + 1 tanácsot küldök Önnek e-mailben!